2012. május 31., csütörtök

A városnézés


 2012.május 31.


Reggel amikor felkeltem, Niall nem volt itthon. Kimentem körülnézni, senki sem volt otthon. Az órára néztem, délelőtt 11 volt. Gyors felhívtam anyát.
-Szia! -szóltam a telómba
-Szia! Mikor jössz haza? Elmennénk várost nézni.-jött a válasz
-Hú... De jó... Niall is jöhet?
-Hát én nem bánom. A ti felelősségetek! Délután 3-kor indulunk.
-Jó. Addig még beszélünk.
-Jó. Szia kicsim!
-Szia anyu!
Hát ennyi volt a beszélgetésünk. A konyhába siettem, mert csörömpölést hallottam. Jessie leejtett egy üveg poharat. Segítettem neki összeszedni a szilánkokat, és beszélgetni kezdtünk.
-Niall hol van?-kérdeztem Jessie-től
-Elment futni.-mondta
-Hova? De hát le fogják fényképezni a paparazzik!-idegeskedtem
-A tengerpartra ment, és kérte, hogy mondjam el, hogy menj utána az egyik ruhámban és az egyik bikinimben amit reggel kiválasztott a holmiaim közül.-jött a nyugodt válasz
-Hol vannak?
-Az ágyamon. Menj be a szobámba nyugodtan.
-Oksi.
Bementem a szobába, és meglepődtem. Nagyon nagy volt. És kidíszített. Felkaptam a göncöket, és elindultam Niall után a kedvenc sarumban. Gyors összetalálkoztunk.
-Szia!-kiáltottam neki
-Szia babám!-jött a válasz
-Hogy vagy?-kérdeztem mire odaértem hozzá
-Jól és te? Hogy aludtál?
-Jól köszi.-és adott egy puszit a homlokomra
-Megyünk? Mert jönnek a paparazzik!!!
-Oké. De siessünk.
És elindultunk haza, átöltöztünk, és siettünk hozzám a hotelbe, mert már fél 3 volt.
Még beszélgettünk és csókolóztunk, amikor benyitottak anyumék. Én észrevettem, de Niall nem... Szerencsémre. Intettem anyunak egy kicsit, hogy menjen ki, 2 perc és megyünk. Anya kiment, mi pedig abbahagytuk. Kimentünk hozzájuk, és már indultunk is. Megnéztük a Big Ben-t, a London Eye-t és még sok mindent. Este Niall ott aludt nálam. Elkezdett vetkőztetni engem éjjel, én pedig hagytam, és viszonyoztam. Nem szeretném részletezni, mert minden óvintézkedés nélkül...MEGTÖRTÉNT!!!!

Mára ennyit, mert nagyon fáradt vagyok már!!! Most csak ennyire volt erőm! xoxo, Lexy

2012. május 30., szerda

Kezdet


2012.május 30.

Anyukám divattervező, apukám pedig a  Spoil divatcég igazgatója. Anyukám éppen egy kollekción dolgozott, aminek köze volt Londonhoz. (London Eye, Big Ben) Ezért a báttyámmal és a szüleimmel ki kell költöznünk 2 hónapra Londonba a Hilton Hotelbe, ahonnan az 1D 10 percnyire lakik. Anya bejelentette, hogy este 7-kor indul a gépünk Frankfurtból. Odafelé vonattal megyünk. Elkezdtem pakolni a ruháimat. Fürdőruha, törcsi, papucs, póló, naci, melltartó, bugyi, cicámnak a dolgait... Magyarul az egész lakást majdnem. Nekem volt a legnagyobb a bőröndöm. :) Én vittem a legtöbb dolgot. Összepakoltam, majd gyors felléptem Twitterre, hogy közöljem a BFF-emmel, Rikkával, hogy megyek Londonba és odaadja -e a laptopját. Írta, hogy igen, persze, szívesen menjek át érte, Át is mentem, majd beszélgettünk. Beszélgetés közben hívott anyu, hogy menjek, mert mennie kell boltba venni kaját és innivalót, és nem akarja bezárni a házat, mert nincs kulcsom. Elköszöntem Rikkától és már futottam is haza a laptoptáskával a kezembe. Amikor hazaértem, és bekapcsoltam a laptopot, egy ismeretlen szám hívott az iPhone-omon. Felvettem, és Louis barátnője, Jessie volt az.
-Szia! Jessie vagyok. Olvastam a bejegyzésedet Twitteren, amiszerint Londonba jössz még ma repülővel.-szólt a telefonba Jessie
-Szia! Lexy vagyok, és igen, ez igaz. Miért hívtál???-mondtam neki
-Mikor indul a géped?-hangzott a válasz a telómból
-Ma. Miért?-feleltem
-Mert pont most vagyunk itt a fiúkkal Londonba. Gondoltam találkozhatnánk. Benne vagy?
-Mikor..? Hol..? Kikkel..?
-Velem és az 1D-s srácokkal, nálunk, ma este. Érted megyek majd jó?
-Jó.
-Hívj ha megérkeztél. Hol fogsz lakni?!?!
-A Hiltonban.
-Melyikben? Mert van egy Bournemouthban is.
-Londonba leszek.
-Akkor majd megyek érted. Csörgess meg légyszíves, ha ott vagy már. Oks? Vagy sétálni szeretnél? Nekem mindegy.
-Oksi. Sétálok. Adsz egy utcanevet és egy házszámot?
- Napoleon Street 73. Akkor gyere ide. Este 8. jó?
-Kiváló. Lehet, hogy egy kicsit késni fogok. Nem baj?
-Dehogyis!
-Akkor majd megyek. Szia!
-Szia!
-Váááárj!!!! Ott lesz Niall?
-Igen... Mert?
-Szerintem ő nagyon cuki, aranyos és jóképű.
-Tehát szerelmes vagy belé!
-Igen... Na szia! Indul a vonatom.
-Szia! Le ne késd itt nekem a sok beszélgetésbe ám!
-Jó.Szia!


Majd gyorsan siettem is a vonathoz. Lekapcsoltam a Twittert, a gépet is, beletettem a kedvenc táskámba, mert a bőrönd nem nálam volt, hanem külön helyen a repülőbe. Tettem a táskámba fényképezőt, elemeket, Rikka laptopját, az iPhone-omat, az iPad-omat, zsepit, tollat, füzetet.... Felültem a vonatra. Gyorsan eltelt az idő.... Amikor leszálltunk,  nem kellett messzire mennünk, mert csak 500 méterre volt a vasút a repülőnktől. Felszálltunk a repcsire, maj 10 percen belül indultunk is. 2 órás út után leszálltuk a rrepülőröl, és taxiba ültünk. A taxi elvitt minket a hotelhez, felmentünk, kipakoltunk, majd felhívtam Rikkát.


-Sziaa!!-sikítottam a telómba
-Szia! Miért sikítozol?-válaszolt halkan
-Te meg miért suttogsz?
-Mert itt már este 9 van, és lefeküdtünk aludni.
-Ja, oksi.
-Mit szerettél volna?
-Csak annyit akartam mondnai, hogy már a hotelben vagyok, és mindjárt indulok az 1D-hez.
-Mázlista... Kérj nekem aláírást mindenkitől!
-Jó,jó... Meglesz...
-Leteszem, mert hallom, hogy jön apu! Szia!
-Oksi! Csak le ne bukj! Szia!


Ezzel letettem a telómat, és máris pötyögtem be Jessie számát, amikor valaki csöngetett az ajón. Kinyitottam meglepődötten. Niall volt az, akit Jessie küldött értem, hogy nehogy lebukjak séta közben, amikor belépek a házukba. 


-Szia! Te  meg mit keresel itt?-kérdeztem tőle
-Szia! Érted jöttem, mert a házunk előtt csomó paparazzi van.-felelte Niall, amire én meglepődtem
-Ja, oks. Gyere be... Mindjárt mehetünk.
-Jó. De siess.
-Igenis!
*Eltelt 10 perc, és futottam ki a szobaajtómon Niallhez. Éppen belebotlottam, és elestem, közben úgy adatott, hogy pont rá. Kicsit kínos volt, és még a szánk is összeért. Nagyon romantikus volt. Felálltunk egyszerre, és csak néztünk egymásra csillogó szemekkel és vörös fejjel. :) Megfogta a kezemet és magához húzott óvatosan. Már összeért a derekunk, és akkor a lesmárolt kb. 5 percen át. Közben a nyelvünk kergette egymást, mire belépett az ajtón Harry.*
-Sziasztok! Ohhh... Bocsi, de Jessie küldött értetek, hogy mi van már!-lépett beljebb Harry
-Szia.-feleltünk egyszerre egymáshoz ölelkezve
-Na? Jöttök?-kérdezte, amikor meglátta, hogy fogjuk egymás kezét, a derekunk összeér, sejtette mi a helyzet köztünk, de nem mert megszólalni.
Nialel egymásra néztünk, bezártam az ajtót/mert egyszobás volt ahol laktam/, és mentünk el hozzájuk. Megérkeztünk.
-Sziasztok!-köszöntem mindnekinek, mert ott ültek a kanapén
-Szia!-hangzott mindenfelől a sok köszönés
-Sziaaaaaaaaaaaaaa!!!!!!!-csapta meg a fülemet egy hosszú kiáltás... Jessie volt az. Odafutott hozám és megölelt.
Niallel elemntem az ő szobájába, és beszélegttünk kb. 3 órát, amikor anya felhívott.
-Szia kicsim! Mikor jössz haza?-szólt a telefonba anyu
-Szia anyu! Nem tudom.-ekkor megkérdeztem Niallt, hogy mehetek -e, amire azt válaszolta, hogy aludjak itt
-Na?
-Itt aludhatok?
-És a pizsid? Nem kell?
-Biztos tudnak adni a csajok!-feleltem egyértelműen
-Jó, de ne rosszalkodj majd! Ne készítsd ki őket az első napon!
-Jó anya úgy lesz! Átugrok még a hotelbe a laptopért. Jó?
-Jó. De figyelj magadra. Szia!
-Szia!
Niallel átmentem a laptopért, és visszamentünk hozzájuk. Benyomtam a laptopot, amíg Niall fürdött, és megnéztem a Twitteremet. Sok értesítés volt. Niall megjött. Ledöntött enegem az ágyra, és csókolóztunk, meg ölelkeztünk. Végre kimondhatom: ÉLETEM LEGJOBB NAPJA!
-Ennyit az első részről. Kicsit hosszú lett, holnap jön a kövi... xoxo, Lexy






Sziasztok! Remélem tetszik a blogom. Igazságból ez az első.:) Minden nap töltök fel sztorikat. :) xoxo, Lexy